D. Szebik Imre: Gyülekezeti munkatársképzés mint alapszintű vezetőképzés

Már 2005-ben felmerült a gyülekezetek erre alkalmas tagjai képzésének, továbbképzésének gondolata egyházunkban. Általános tapasztalat volt, hogy a megváltozott körülmények között a lelkész egyedül képtelen a gyülekezet közösségét egybefogni, híveit egyenként számon tartani és lelkigondozni.

Budavári gyülekezetünkben például a hat évvel korábban megkeresztelt gyermekek családjai közül – mintegy harminc család – egyetlen esetben volt megtalálható az iskolai tanulmányait éppen megkezdő gyermek az anyakönyvben szereplő lakcímen. Feladatként jelentkezett, hogy rokonok és ismerősök segítségével felkutassuk a megkeresztelt gyermekek családját. Ez többszemélyes feladat – természetesen. Nyugalomba vonulásom után 2007-ben kezdtem hozzá a munkatársképzés megtervezéséhez és megvalósításához.

A képzés tematikája

A gyülekezeti munkatársképzés során igyekszünk átfogó képet adni a résztvevőknek a teológia leghangsúlyosabb területeiről, és felvértezni őket a gyülekezetépítés leghatékonyabb eszközeivel. A leendő gyülekezeti munkatársak ugyanis változatos gyülekezeti háttérből érkeznek hozzánk, és a rájuk váró szolgálati területek is széleskörű ismereteket és gyakorlati képességeket kívánnak meg tőlük.

A teológiai képzés követi a teológia tudományának klasszikus beosztását. Az Ó- és Újszövetségi bibliaismeret nem csupán az alapvető történetekkel és bibliai részekkel foglalkozik, hanem kitér a Biblia keletkezésének ismertetésére, a bevezetéstani, kortörténeti és teológiatörténeti alapismeretekre, de a nehezen érthető igehelyek magyarázatát sem hagyja el.

Az egyháztörténet nagy vonalakban végig veszi az apostoli idők ősegyházának jellegzetességeit, a középkori egyház-berendezkedést, a reformáció korának vívmányait, a felvilágosodással bekövetkező szemléletváltást és megérkezik napjaink egyházához.

Evangélikus egyházunk mai helyzetének és szolgálati területeinek ismertetése szintén lényegi részét képezi a felkészítésnek. A magyar, német szlovák hátterű, városi és vidéki, kis és nagy, tömb- és szórványgyülekezetek struktúrája ugyanis más és más szolgálati lehetőséget illetve lelki és társadalmi felelősségvállalást igényel. Az evangélikus iskolák, szociális intézmények mint a szolgálat sajátos területei jelennek meg a képzés során.

A lelkészi munka hathatós segítőiként a gyülekezeti munkatársaknak pasztorálpszichológiai alapismeretekre is nagy szüksége van a szolgálatukban, ezért antropológiai, lélektani felkészítést is kapnak és rálátást az egyes kegyességi irányzatok jellegzetességeire.

Nemcsak a magyarországi kisebbségi helyzet miatt tartjuk fontosnak, hogy a képzés résztvevőinek mélyítsük az ökumenikus ismereteit. Világviszonylatban is azt látjuk, hogy a keresztényeknek szükséges összefogniuk ahhoz, hogy láthatóan és hathatósan meg tudjanak jelenni az adott társadalomban, és a keresztény értékek mentén azt formálni tudják. Az ökumenikus mozgalom és annak eredményei mind helyi, mind országos vagy világszinten példaértékűek.

E világméretű mozgalom viszont nem lenne érthető a más felekezetek és vallások ismertetése nélkül. Az egyházrajz során kitérünk a katolikus és református egyház, illetve a szabadegyházak és az unitarizmus sajátosságainak részletes ismertetésére. A hit gyülekezete, a Jehova tanúi és a szcientológia közössége mint a keresztény gondolatiságra alapozott elhajlások és szélsőségek sem maradhatnak említés nélkül. A világvallások tárgyalása során elsősorban a Magyarországon is jelen levő vallásokra térünk ki: zsidóság, iszlám, Krisna-tudat, buddhizmus.

A képzés bibliai alapja

Már az Ószövetségben megtalálhatjuk a szervezetté (néppé) válás első lépései között a sajátos feladatokra kijelölt munkatársak szolgálatba állítását (2Mózes 18,13–27). Mózes az apósa, Jetró főpap javaslatára embereket állít száz, ötven és tíz ember fölé, hogy segítsék munkáját. Ezzel meg tudja őrizni a vezetői feladatok ellátásához szükséges erőt, éberséget és felkészültséget, munkatársai pedig gondoskodnak arról, hogy a felmerült nehézségeket a lehető legegyszerűbben, helyi szinten oldják meg.

Az Újszövetségben elsődleges példaként áll előttünk Jézus, amikor kiküldi a tizenkettő és hetvenkettő tanítványt (Mt 10,1–10; Lk 10,1–12). Kettesével indítja őket útra, hogy osztozzanak azok életében, akikhez küldettek, életükkel példát adjanak, gyógyítsák a betegeket és Jézus tanítását adják tovább.

Az apostoli levelekben a szolgálat összetettsége és a szolgálattevők egysége kerül előtérbe (1Kor 12,1–31), amikor Pál apostol rámutat arra, hogy bár a kegyelmi ajándékok, a szolgálat területei, az isteni erő megnyilvánulásai egyénenként különbözőek lehetnek, de Isten, aki a szolgálattevőkben működik ugyanaz. Egy test tagjai vagyunk, mégpedig Krisztus testének tagjai, ezért nincsenek alacsonyabb vagy magasabb rendű szolgálatok, hanem kölcsönös egymástól függés és együttműködés. Minden egyes részterületen dolgozó a saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga és az egyház növekedéséről (Ef 4,11–14).

Péter apostol első levelében olvashatjuk az egyetemes papság reformátori elvének bibliai megalapozását (1Pt 2,9–12): „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.”

A szolgálat területei

A képzésben résztvevők háromféle irányultságra nyernek sajátos indíttatást:

a) Hívogatás, számontartás. A gyülekezeti munkatársak segítik a lelkészt a gyülekezeti tagok felkutatásában, az istentiszteletre és az egyéb gyülekezeti alkalmakra hívogatásban, híd szerepet töltenek be a gyülekezeti tagok és a lelkész között, a lelkész számára jelzik, ha valaki kórházba kerül stb. és lelkipásztori beszélgetésre, szolgálatra van szüksége.

b) Diakóniai segítés. A gyülekezet élete nem csupán a szűk értelembe vett istentiszteleti szolgálatra szorítkozik, de a hétköznapok istentiszteletként való megélésére is. Ez utóbbi terület kiemelt alkalma a felelősségvállalás egymásért és a gondoskodás az elesettekről. A gyülekezeti munkatársak rendszeresen vagy alkalmanként, de spirituális biztatással szolgálnak a rászorultak között.

c) Lelkigondozás. Luther teológiai gondolkodásában is fontos hely jutott a testvéri beszélgetésnek, mely különböző élethelyzetekben nyújt pótolhatatlan segítséget a hívő életútján, amikor Isten akaratát kutatja, vagy bátorításra van szüksége.

A gyülekezeti munkatársi képzésen résztvevőkkel tudatosítjuk, hogy személyük – vélhetően – melyik segítő munkatársi szolgálatra lehet a legalkalmasabb. Esetleg mely területen formálódhat, fejlődhet tovább. Ez az önismereti munka és személyiségfejlesztés az alapszintű vezetőképzés lényeges része. Módszertanilag személyes beszélgetésben történik az előadók, a képzésvezető vagy a gyülekezeti lelkész bevonásával.

A három közül bármelyik terület mellett köteleződik el a résztvevő, a választott szolgálati területéhez kapcsolódóan évi két alkalommal továbbképző konzultáción vehet részt a későbbiekben. E konzultációkon a személyes felelősség ébresztése gyakorlatban szimulált élethelyzetek elemzésével és irányított beszélgetésekkel történik.

A képzés keretei

A képzés háromszori háromnapos bentlakásos együttlétben valósul meg Piliscsabán, a Béthel Evangélikus Missziói Otthonban. A továbbképzések is itt zajlanak. A személyiségfejlesztésre és az alapszintű vezetőképzésre az együttlakás kiváló alkalmat teremt, ahogy a kötetlenebb tapasztalatcserére és azok értékelésére is. Természetesen adódnak bonyolult helyzetek, összetett problémák, mely esetekben a képzésvezető személyes lelkigondozást végez a tanfolyam ideje alatt. A napokat rövid áhítat keretezi az együttlét elején és a nap alkonyán.

Az ország több területén is szerveztünk és jelenleg is szervezünk kihelyezett képzéseket hasonló tematikával és célkitűzéssel: Békéscsabán, Nyíregyházán, Győrött, Sopronban, Miskolcon, Pápán, Bakonycsernye-Súron, Pakson. Eddigi tapasztalataink szerint e kihelyezett, gyülekezetekben szervezett képzések fokozott érdeklődésnek örvendenek.

A csoportok létszáma 25-60 fő között van. A résztvevők többsége friss nyugdíjas, de aktív dolgozók és idősebbek is találhatók közöttük. Iskolai végzettségük szerint a többség középfokú érettségivel rendelkezik, de vannak általános iskolát, vagy éppen főiskolát és egyetemet végzettek is a jelentkezők között.

Előadók, szolgálatvégzők

A képzés előadói között megtalálhatjuk az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológiai tanárait, docenseit, de az egyes területek szakértőiként, gyakorlat- vagy csoportvezetőként lelkészek, egyházvezetők, vendégelőadók, pszichológusok, helyi lelkészek és esperesek is bevonódnak a munkába.

A tanfolyam ideje alatt a helyi lelkészek megbízása és felügyelete mellett szolgálati feladatot is kapnak a résztvevők, melynek tapasztalatait megosztják, közösen értékelik, a nehézségeket pedig kisebb munkacsoportokban dolgozzák fel.

Külföldi modellek és hazai alkalmazásuk

a)     A német modell

A gyülekezeti munkatárs tíz család lelkigondozására kap megbízást, lehetőleg lakóhelye környezetében. Alaposan megismeri környezetüket, és személyes kapcsolatot alakít ki a mintegy negyven evangélikussal. Felajánlja a lehetőséget, hogy hozzá fordulhatnak nehézségeik, kéréseik esetén.

A gyülekezet lelkészi hivatalában kialakított címjegyzék segíthet különböző mesteremberek ajánlásában, vagy más kapcsolat kiépítésében (fogorvos, ügyvéd, pszichológus, könyvelő stb.) A nevezett személyek megbízható keresztény szakemberek, akik tisztában vannak azzal, hogy a híveknek őket ajánlják.

Példaként hadd említsem, hogy egy brémai 2600 lelkes gyülekezetnek 200 alapvégzettségű gyülekezeti munkatársa van. Van, akiket erre a feladatra a választott lelkész supervisorként kísér, támogat, tanácsol és biztat. A gyülekezetben két fajta istentiszteleten (egy hagyományos és egy modern zenés együttlét igehirdetéssel és úrvacsorával) összesen 900 fő vesz részt. A gyermekeknek külön alkalmat tartanak a felnőttekével párhuzamosan. A munkatársak személyiségfejlesztése és vezetői kísérése állandó jelleggel folyik. Ennek a modellnek a kiépítése mintegy tíz évet vett igénybe és továbbra is szüntelen szervező feladatot jelent a lelkész számára.

b)     Az amerikai modell

Houston négymillió lakosú nagyváros Texas államban. A város központi gyülekezetének 900  aktív tagja van. Három istentiszteletet tartanak a hétvégén, ahol 600 személy vesz részt a három alkalmon együttvéve. A gyülekezetnek két lelkésze és 16 fizetett alkalmazottja van (kántorok, karvezető, könyvtáros, gyermek és ifjúsági munkások, kerékpár és autó eladó s kölcsönző, ápolónővér, az egyházi alkalmak idején gyermekekre felügyelők, vendéglátók stb.), és naponta számos alkalmat tartanak. A gyülekezet Melanchthon-házában tudományos kutatómunka is folyik.

Mintaértékű munka folyik a gyülekezetben. Ünnepélyes, igényes zenei betétekkel gazdagított minden istentisztelet, melyekre sokan akár 100 km-t is utaznak vasárnaponként, minden alkalommal tea és kávé fogadja híveket, istentisztelet után pedig legalább egy órát egymással beszélgetnek, a szociális kapcsolati háló kitűnően működik a közösségen belül. Az egyház úgy jelenik meg, mint a megbízható emberek közössége, ahol egymásra lehet építeni. A civil társadalom felől nézve az egyház munkaadó is, így megéri fenntartani a híveknek és a társadalomnak is.

c)      Hazai példák fejlesztése

Nem írhatjuk fel receptre az általánosan ajánlható típus-megoldást. A gyülekezet adottságaitól, szórványhelyzetétől és személyi feltételeitől épp úgy függhet a módszer működőképessége, mint a helyi lelkész hozzáállásától és képességeitől.

Az elmúlt évek egyik legfontosabb felismerése, hogy napjainkban egyedül nem képes a legjobb lelkész sem a mindent kihozni a gyülekezetből, ehhez feltétlen munkatársakra van szüksége, a hivatali segítőkön (felügyelőn, kántoron, gondnokon és pénztároson, könyvelőn) kívül. Egyedül nem megy – mondja a közismert sláger, mely ma az egyházban talán a legérvényesebb igazság teológiailag nézve is: csak Jézussal és követőivel.

A képzés során nyert másik lényegi tapasztalat: minél több testvér végez feladatot a gyülekezetben, annál inkább magukénak érzik a közösséget. Gondolhatunk itt az ApCsel 6. Fejezetére is, ahol Lukács, az orvos leírja: megnövekedett a feladat, az asztalok körüli szolgálatra választottak hét férfiút, hogy a többi tanítványnak maradjon ideje az Ige hirdetésére. S megnyugodtak a kedélyek, mert így tudtak törődni a özvegyasszonyokkal is. Imádsággal és kézrátétellel elindították a hét férfiút a diakóniai szolgálatra. Amiért időt és energiát áldozunk, azt fontosnak tartjuk. A gyülekezeti munkatársképzést is értelmezhetjük így napjainkban.

Ma minden feltétel adott ahhoz, hogy felvegyük filmre az istentiszteletet és DVD lemezen elvigyük a betegeknek. Vagy éppen képekkel illusztráljuk az igehirdetést, esetleg zenével színesítsük. A technikai eszközöket pedig kezelheti egy ifjú. Mivel még nem folyik lektorképzés egyházunkban, de már egyre több gyülekezetben vannak felolvasók, ezért a munkatársképzésen erre is gondoltunk, és beiktattuk a programba. Itt is szempont, hogy minél többen szolgálnak az istentiszteleten, annál több az elkötelezett résztvevő – a hozzátartozóikat nem is számolva (például a nagymamát, aki az unoka szolgálata miatt jönnek el a templomba.

Külön érdemes felhívni a figyelmet az egyházi gimnáziumokban tanulók személyére, akik bőséges ismerettel rendelkeznek keresztény hitünkről, s más fiatalon alkalmassá válnak egy-egy szolgálatra. Egyházi alkalmazottainkat is érdemes megszólítani és rájuk feladatot bízni.

Az egyházi zene megszólaltatása is feltétlen szükséges egyházi alkalmainkon. Változatosan klasszikus és könnyű zenei darabok egyaránt előadhatók. Ezek mint mazsola a kalácsban, jobb ízűvé tehetik az istentiszteletet.

Munkatársképző alaptanfolyamot egyes intézményeinkben is szervezhetünk érdeklődő és a gyülekezetépítésbe szívesen bekapcsolódó tanárok s egyéb alkalmazottak részére. Miután az alapképzés jelentős teológiai ismeretet is nyújt, nemcsak pusztán érdeklődésből, de az egyházi iskolában munkájuk színvonalasabb és igényesebb végzése érdekében is kívánatos lehet a részvételük.

Minden dolgotok szeretetben menjen végbe (1Kor 16,14) – figyelmeztet Pál apostol abban a levélben, amelyben nem sokkal előbb a szeretet himnuszát küldi a korinthusiaknak. Más szóval: egyedül a szeretet épít, Isten szeretete. Ezt szabad tovább sugároznunk. Nagy kitüntetés ez, mely egyedül az ember kiváltsága, minden emberé.