Idővel Mózes fontos emberré vált. Isten őt bízta meg, hogy fogja össze azt a sokaságot, akik annak a kb. 70 embernek az utódai, akik még anno József apjával és testvéreivel érkeztek Egyiptomba. Az egyiptomiak ugyanis rabszolgasorban tartották őket. Mózes viszont elvezette a szabadságra ezt a népet. Természetesen engem is magával vitt az útjaira. Nem akartam kihagyni egyetlen kalandot sem. És az az igazság, hogy nagyon bírtam Mózest. Szüksége volt egy jó macskára, hogy vigyázzon rá és segítsen neki kikapcsolni. Úgy látom, az emberek elég nehezen tudnak teljesen megnyugodni és ellazulni, miközben mi, macskák ezt művészi tökélyre fejlesztettük. Egyszerűen királyok vagyunk abban, hogy minden helyzetben megtaláljuk azt, ami szórakoztató. Mózes pedig tényleg nem nélkülözhette a humorérzéket. A folyton morgolódó izraeli népnek kellett hízelegnie, hogy valamiképpen megtartsa őket az egyenes és szűk ösvényen. Ő és Isten összeállított egy listát a szabályokból és jó tanácsokból, és készítettek egy mozgatható lakhelyet Istennek. Nagyon izgalmas volt követni ezt a folyamatot. De ledöbbennétek, ha tudnátok, milyen hamar hátat fordítottak az emberek a szabályoknak, és milyen gyorsan figyelmen kívül hagyták, hogy Istennek szállása van közöttük. Kész szerencse, hogy Isten nem feledkezik meg ilyen hamar róluk! (Olvasd el ezt is: 2Móz 20,1-12.)
Forrás: http://www.boredpanda.com/cat-animals-photography-felicity-berkleef/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése