Én már alig vártam, hogy játszhassam az
újszülött kisbabával, ám ekkor ismét történt egy s más, mely felforgatta az
életünket. A hatóságok – mármint a római és a helyiek – úgy döntöttek, hogy
felülvizsgálják az adórendszert.
Józsefnek, ahogy mindenki másnak is a
születési helyére kellett visszamennie, mely persze az ország túlsó felén volt.
Sosem értettem, hogy az emberek miért nem maradhattak a helyükön ahhoz, hogy
aláfirkantsanak egy papirost. De azért vannak a hatóságok, hogy az emberek
helyett döntsenek…
Semmilyen mód nem volt arra, hogy József
hátrahagyhassa Máriát. Így együtt vágtak neki az útnak. Mária bármelyik órás
volt, mindenki aggódott érte és a babáért. Én is olyan nyugtalan voltam, hogy
kínomban bebújtam az ágy alá. Majd hirtelen eszembe jutott valami. Hiszen
Betlehembe mentek. Pont úgy és pont oda, amiről a próféta beszélt. Mármint a
Messiás kapcsán, értitek?! Úgy határoztam, jobb lesz, ha én is velük megyek
bármit tervezzen is Isten, az egerek kergetését majdcsak megoldja valaki más.
(A történetről bővebben Lk 2,1–5-ben olvashattok.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése