Ádvent 7. napja - Az egyiptomi macska története folytatás

Az én Mózesem csodálatos férfi volt. Mennyit kellett vitatkoznia és veszekednie az izraeli néppel! Más már rég faképnél hagyta volna őket… Néha maga sem tudta, hogy mit tegyen. Ilyenkor én minden tőlem telhetőt megtettem, hogy segítsem, vigasztaljam, szórakoztassam és bátorítsam őt. De az emberek néha annyira hülyék tudnak lenni!

Mózes általában végtelen türelemmel hallgatta őket (bár nem mindig – hamar megtanultam én is, mikor jobb, ha nem kerülök az útjába) és sosem fordult el Istentől. Már nagyon idős volt, amikor meghalt és végül nem jutott be az Ígéret tejjel és mézzel folyó földjére. De látta azt.

Az egész nép gyászolta és megsiratta a halálát, még annak ellenére is, hogy olykor tényleg nehéz volt vele. Azóta sem találkoztam olyan nagyszerű emberrel, mint ő. (5Móz 34, 10–12)

 Forrás: http://www.boredpanda.com/cat-animals-photography-felicity-berkleef/

Ádvent 6. napja - Az egyiptomi macska története folytatás

Idővel Mózes fontos emberré vált. Isten őt bízta meg, hogy fogja össze azt a sokaságot, akik annak a kb. 70 embernek az utódai, akik még anno József apjával és testvéreivel érkeztek Egyiptomba. Az egyiptomiak ugyanis rabszolgasorban tartották őket. Mózes viszont elvezette a szabadságra ezt a népet. Természetesen engem is magával vitt az útjaira. Nem akartam kihagyni egyetlen kalandot sem. És az az igazság, hogy nagyon bírtam Mózest. Szüksége volt egy jó macskára, hogy vigyázzon rá és segítsen neki kikapcsolni. Úgy látom, az emberek elég nehezen tudnak teljesen megnyugodni és ellazulni, miközben mi, macskák ezt művészi tökélyre fejlesztettük. Egyszerűen királyok vagyunk abban, hogy minden helyzetben megtaláljuk azt, ami szórakoztató. Mózes pedig tényleg nem nélkülözhette a humorérzéket. A folyton morgolódó izraeli népnek kellett hízelegnie, hogy valamiképpen megtartsa őket az egyenes és szűk ösvényen. Ő és Isten összeállított egy listát a szabályokból és jó tanácsokból, és készítettek egy mozgatható lakhelyet Istennek. Nagyon izgalmas volt követni ezt a folyamatot. De ledöbbennétek, ha tudnátok, milyen  hamar hátat fordítottak az emberek a szabályoknak, és milyen gyorsan figyelmen kívül hagyták, hogy Istennek szállása van közöttük. Kész szerencse, hogy Isten nem feledkezik meg ilyen hamar róluk! (Olvasd el ezt is: 2Móz 20,1-12.)

 Forrás: http://www.boredpanda.com/cat-animals-photography-felicity-berkleef/

Ádvent 5. napja - Az egyiptomi macska története folytatás

 Forrás: http://www.boredpanda.com/cat-animals-photography-felicity-berkleef/

Idővel Mózes fontos emberré vált. Isten őt bízta meg, hogy fogja össze azt a sokaságot, akik annak a kb. 70 embernek az utódai, akik még anno József apjával és testvéreivel érkeztek Egyiptomba. Az egyiptomiak ugyanis rabszolgasorban tartották őket. Mózes viszont elvezette a szabadságra ezt a népet. Természetesen engem is magával vitt az útjaira. Nem akartam kihagyni egyetlen kalandot sem. És az az igazság, hogy nagyon bírtam Mózest. Szüksége volt egy jó macskára, hogy vigyázzon rá és segítsen neki kikapcsolni. Úgy látom, az emberek elég nehezen tudnak teljesen megnyugodni és ellazulni, miközben mi, macskák ezt művészi tökélyre fejlesztettük. Egyszerűen királyok vagyunk abban, hogy minden helyzetben megtaláljuk azt, ami szórakoztató. Mózes pedig tényleg nem nélkülözhette a humorérzéket. A folyton morgolódó izraeli népnek kellett hízelegnie, hogy valamiképpen megtartsa őket az egyenes és szűk ösvényen. Ő és Isten összeállított egy listát a szabályokból és jó tanácsokból, és készítettek egy mozgatható lakhelyet Istennek. Nagyon izgalmas volt követni ezt a folyamatot. De ledöbbennétek, ha tudnátok, milyen  hamar hátat fordítottak az emberek a szabályoknak, és milyen gyorsan figyelmen kívül hagyták, hogy Istennek szállása van közöttük. Kész szerencse, hogy Isten nem feledkezik meg ilyen hamar róluk!
(Olvasd el ezt is: 2Móz 20,1-12.)

Ádvent 4. napja - Az egyiptomi macska története folytatás

Forrás: http://www.boredpanda.com/cat-animals-photography-felicity-berkleef/?image_id=photographing-cats-helps-me-deal-with-my-insecurity-and-dark-past__880.jpg

Én már sok évvel József után születtem. Kiscica koromban a királyi udvari szolgálatokra képeztek ki. Gazdám a királyi család egyik hercegkisasszonya volt. Ügyes, szorgos macska voltam, és hamarosan nélkülözhetetlenné váltam számára. Szerette, ha körülötte vagyok, bármivel is foglalkozott éppen. Csodálatos életem volt mellette. Egyik nap, amikor szokása szerint a folyóhoz ment fürdeni, én is vele mentem. Míg ő a vízben volt, én a napon nyújtózkodtam. Élveztem a napfényt. Pompásan néztem ám ki, amikor a fülemet hegyeztem... Egyszer csak halk nyávogást hallottam a folyó felől. Macskakölyök van a vízben! Felpattantam, a hercegkisasszonyhoz szaladtam, és minden úton-módon próbáltam az értésére adni, hogy tennie kell valamit. Elvégre mégsem várhatja tőlem senki, hogy belegázoljak a folyóba! 
Végül sikerült megértetni magam. A hercegnő beküldte a szolgálólányait, hogy megnézzék, mi történt. Hihetetlen, de nem macska volt, hanem egy újszülött csecsemő. A hercegnő magához vette és Mózesnek nevezte el. Nagyon jó barátok lettünk a kisfiúval. Akkor még nem is sejtettem, mekkora jelentősége volt annak, hogy ilyen remek  a hallásom.
A történetet mások is megírták. Itt olvashatjátok: 2Móz 2,1-10.

Ádvent 3. napja - Az egyiptomi macska története

Forrás: http://www.boredpanda.com/cat-animals-photography-felicity-berkleef/

3500 évvel ezelőtt nagyon jó volt Egyiptomban élni. Ránk, macskákra, felnéztek az emberek és tiszteltek minket. Valójában akkora tiszteletnek örvendtünk, hogy az emberek egyenesen azt gondolták, hogy istenek vagyunk! Persze tévedtek - mindenesetre ennek köszönhetően kellemes életünk volt. Társaink közül azoknak, akik nem voltak érintve ebben az istenesdiben, dolgozniuk kellett. Ám a munka fontos volt. Nekünk kellett őrizni a nemzet búzáját - a világ legjobb munkája, hiszen azt jelentette, hogy egész nap kergethettük az egereket (ha éppen nem szunyókáltunk a gabonaraktár valamelyik meghitt zugában). Különösen is szerencsésnek éreztük magunkat. A környező országok macskáival összehasonlítva még inkább. Rájuk ugyanis nehéz idők köszöntöttek. Hét évig éhínség sújtotta országaikat, alig-alig jutottak ételhez, még egeret is ritkán láttak (elvégre nekik is kellett volna valamit enni). De mi jól voltunk. Isten (az igazi) a megfelelő embert küldte országunkba, aki kézben tartotta a dolgokat. Józsefnek hívták. Azért jött Egyiptomba, mert a testvérei eladták az emberkereskedőknek, annyira gyűlölték. Eleinte nagyon nehéz volt neki. De József mindig tisztában volt azzal, hogy vele van az Isten, még amikor szenvedéseken kellett keresztül mennie, akkor is. Végül József lett az, aki nemcsak egész Egyiptomot mentette meg az éhínségtől, de a saját családját is, akik aztán Egyiptomba költöztek. Akkoriban nekünk, macskáknak, csodálatos életünk volt. (Olvasd el 1Móz 41,49 versét, és megtudod, milyen bőségben éltünk.)

Ádvent 2. napja - Macskalendárium

Három macskánk van - Jakab, Pisze és Tuti. Ez utóbbiak testvérek. Jakab, meglehetősen alacsony növésű, úgy néz ki, mint egy háromlábon járó teknőspáncél, kilenc évvel idősebb a többieknél és igazi vezéregyéniség. Pisze és Tuti csodálatos emlékként őrzi az első közös karácsonyukat. Leginkább a csomagolópapírok szereztek nekik nagy gyönyörűséget, és az, hogy felültek a gyerekágy peremére és úgy tettek, mintha ők lennének az angyalok. Észrevették, hogy az a nap különlegesebb, mint a többi, csak azt nem tudták, hogy miért. Úgyhogy a következő évben Jakab mint rangidős macska kötelességének tartotta, hogy kiművelje őket és megossza velük azokat a történeteket, melyeket macskák generációi adtak tovább egymásnak évezredeken keresztül. Egy nap arra az elhatározásra jutottak a macskáink, hogy szívesen tovább adnák mindezt a barátaiknak, az embereknek. Mivel a macskamancs kevéssé alkalmas a számítógép billentyűzetének kezelésére (bár számos egyéb fontos dologra igen), megkértek bennünket, hogy segítsünk nekik összeállítani egy ádventi kalendáriumot.
Jakab, Pisze és Tuti holnap fogja kezdeni az első történetet, ami egy remek történet lesz. Ha tudni akarod mennyire, lapozd fel a Péld 25,25-t a Bibliában.

Ádvent 1. napja - Gyújts gyertyát!

Olvasó 1: Meggyújtok egy gyertyát,
Olvasó 2: Gyertyát gyújtok a szentekért és a bűnösökért,
Olvasó 3: Reménnyel teli szívvel gyújtom meg a gyertyát.

Olvasó 1: Meggyújtok egy gyertyát,
Olvasó 2: Gyertyát gyújtok az egész teremtett világért,
Olvasó 3: Örömmel teli szívvel gyújtom meg a gyertyát.

Olvasó 1: Meggyújtok egy gyertyát,
Olvasó 2: Gyertyát gyújtok a reményért és a csodáért,
Olvasó 3: Szeretettel teli szívvel gyújtom meg a gyertyát.

(Ruth Burgess)