Milyen a jó vezető? Hogy lehetek jó „Főnök”?
Most akkor intézményt vezetek, szervezetet, vagy embereket? Számtalanszor
tettem fel magamnak ezeket a kérdéseket akkor is, amikor osztályfőnökként egy
kialakulóban lévő közösséget kísértem, amikor iskolaigazgatóként egy 14
évfolyamos intézményt vezettem, vagy amikor oktatás-fejlesztési projektekben
dolgozva szakmai vezetőként, projektmenedzserként dolgoztam. Kerestem a jó
példákat, amelyekhez igazodhatnék, és persze találtam is jó néhányat. Sok
embert, akiket ilyen, vagy olyan okból példaképemnek tekinthetek.
Mégis, a forprofit szférában tett
hosszabb-rövidebb látogatásaim mindig azzal a tapasztalással értek véget, hogy
abban a világban mintha hosszabb ideig tartana egy-egy jó vezető vezetői
sikeressége, egy-egy jól vezetett szervezet sikertörténete. De miért? Hiszen
mi, pedagógusok eleve arra készültünk, hogy emberekkel foglalkozzunk, embereket
segítsünk, kísérjünk, neveljünk, vezessünk. Ráadásul, mi a lélek emberei
vagyunk… Miért nem a mi sikertörténeteinkből tanul a forprofit világ? Persze
könnyű újra és újra beidézni a legfőbb okokat: a célorientáltságot, és hogy
azonnali a jutalom és a büntetés is egy-egy jó, vagy rossz döntés után.
Bernard Marr
Azt
hiszem elsősorban rajtunk, vezetőkön múlik, hogy mi lesz az iskolákkal, mi lesz
a szakmánkkal, mi lesz az intézményesített neveléssel. Nekünk kell elkezdeni
sikertörténeteket írni.
Hát
akkor tanulok… Előkerestem egy, a szervezet- és menedzsmentfejlesztésben
sikeres és népszerű szakember: Bernard
Marr stratégiai elemző, a The Intelligent
Company (Az intelligens vállalat) szerzője, az Advanced Performance
Institute (www.ap-institute.com) vezérigazgatója gondolatait a jó főnök legfőbb jellemzőiről. Marr
kilenc pontban fogalja össze a jó vezető ismérveit, ezt a kilenc gondolatkört
vettem górcső alá a saját tapasztalataim (sikereim-kudarcaim) fényében.
A
jó vezető tehát…
1. Határozott vezető pontosan körvonalazott
célkitűzésekkel
A jó főnök
tudja, hogy mit akar, és hogyan szándékozik elérni céljait. Ezt világosan
kommunikálja a csapatának, amelynek tagjai ennek köszönhetően a lehető legjobb
eredménnyel oldják meg feladataikat. Nem titok, hogy mik a távlati tervek, és
ezeket miként lehet megvalósítani – a cég minden dolgozójának részesévé kell válni
a stratégiának, amely sikerre viszi a vállalkozást.
A jó főnök, tudja, hogy ez csapatmunka. A szervezet
(vállalat, iskola, tantestület) csak akkor lesz hosszútávon sikeres, ha
összetartó, egymással és egymásért dolgozó csapatot alkotunk belőle. Nem az a
fontos, hogy én tudjam, vagy hogy én tudjam a legjobban. Az a fontos, hogy MI
tudjuk a legjobban.
2. Felelős önmagáért és a csapatáért
A jó
vezető szigorú elvárásokat támaszt a csapatával szemben, de tudja, hogy ezen
elvárásoknak neki magának hatványozottan kell megfelelnie. Minden alkalmazott
felelős a cég sikereiért és kudarcaiért, de a legfőbb „hunyó” a vezető kell
legyen.
Ezt tudtam, hogy így van. Tudtam már a legelején.
De összekevertem azzal, hogy tévedhetetlennek kell lennem, és hogy nekem kell
lennem a legjobb osztályfőnöknek, a legjobb szaktanárnak, a legjobbnak
mindenben. Pedig számtalan nálam jobb osztályfőnök, szaktanár és karbantartó
dolgozott a csapatban. És akkor dolgoztak a legjobban, amikor már meg mertem
nekik mondani, éreztetni tudtam velük, hogy az ő területükön ők jobbak, mint
én. Hagytam őket dönteni abban, amiben ők a jobbak. Nekem vezetőként kellett
jól teljesítenem, hogy ők is biztosak lehessenek bennem.
3. Megoldja a problémákat
Aki gyorsan
felfedezi, mi a baj, és azonnal van ötlete a megoldásra, el tudja kerülni a
buktatókat, és sikerre viszi a vállalkozást. A jó vezető a munkatársakat is
bevonja a probléma megoldásába, mert a közös gondolkozás további kiváló
ötleteket szül és erősíti a csapatszellemet.
Itt egy kicsit elbizonytalanodtam Bernard Marr
útmutatásában. Illetve csak az „azonnal
van ötlete a megoldásra” résznél. Persze a következő mondat kiteljesíti a
gondolatot és a csapat bevonását, de a saját személyes megélésem szerint én nagyon
sokszor (sajnos tíz esetből legalább hétszer) leálltam ott, hogy „van ötletem a megoldásra”, és azt el is
kezdtem megvalósítani. Nem mindig jött be. Ami viszont biztosan bejött – ehhez
nekem bizony kellett vagy tíz év tapasztalat –, hogy nem maradhat probléma
kezeletlenül. Hogy minden, amit a szőnyeg alá söprünk, agyonhallgatunk,
félreteszünk, az csak még nagyobb problémákat szül, és szép lassan
felmorzsolja, erodálja a közösséget. Ma már kizárólag az őszinte, nyílt,
játszmák nélküli kommunikációban hiszek. A problémák tekintetében is, legyenek
azok külsők, vagy belsők.
4. Nem mikromenedzser
Aki jól
válogatja össze a munkatársait, nem kényszerül arra, hogy folyamatosan
ellenőrizze és a napi apró-cseprő feladatok szintjén szigorúan dirigálja őket.
A jó főnök tudja, hogyan kell delegálnia a feladatokat, és bízik a csapatában,
amelynek tagjait soha nem vegzálja fölöslegesen.
Azt hiszem, ezt mostanra megtanultam. Be kell
látnom, hogy elsősorban rossz példákból. Volt olyan főnököm, aki napokat
töltött azzal, hogy a HACCP-nek megfelelő rozsdamentes melegítőedényt keresett
az interneten az iskolai konyha számára egy olyan intézményben, ahol főállású
gazdasági vezető, főállású műszaki igazgató, három konyhai alkalmazott és három
karbantartó is dolgozott. És olyan főnököm is volt, aki ugyan elismerte, hogy
jó órákat tartok, de megkövetelte volna, hogy az ő kedvenc témáját az ő
módszereivel dolgozzam föl az osztállyal. Ma már delegálom a munkát és bízom a
csapat tagjaiban. Ők pedig meglepődve és értetlenül néznek rám, hogy nem akarok
minden részletről, minden egyes alkalommal tételes beszámolót olvasni. Még
mindannyiunknak tanulnunk kell, hogy milyen csapatban, hatékonyan dolgozni.
5. Gyorsan és jól dönt
Egy
szervezet működtetése során naponta ezernyi kisebb-nagyobb döntést kell hozni.
Ha egy vezető lépten-nyomon leáll vacillálni, menthetetlenül eltéved a dilemmák
dzsungelében. Így nem csupán a problémákat nem sikerül megoldani, de elveszti a
beosztottak tiszteletét és bizalmát is.
Azt hiszem ez az a terület, amelyet leginkább az
évek érlelnek. A tapasztalat, a rutin magával hozza, folyamatosan fejleszti ezt
a képességet. Azt is, amikor már megtanulom, és elfogadom magamtól, hogy ér
tévedni. És ha a kis tévedéseimet belátom – magam és mások előtt is –, akkor
ezzel együtt csökken annak a feszültsége, hogy mi lesz, ha egyszer mégis
tévedek, és ezzel együtt pedig csökken annak az esélye is, hogy valami nagy,
meghatározó dologban fogok tévedni.
6. Odafigyel a munkatársaira
Az
ügyfélnek mindig igaza van és a cég érdeke az első, de a vállalkozás halálra
van ítélve, ha a vezető nem figyel oda a munkatársakra. Elvégre ők működtetik a
céget, és ha lelkesen, boldogan teszik, az mindenkinek javára válik.
Egyszer régen olvastam egy cikket az Amerikai
Űrkutatási Hivatal (NASA) működéséről. A NASA-nál a munkafolyamatnak nagyon
fontos részét képezik az úgynevezett tervezési felülvizsgálatok. Ezek olyan
tanácskozások, amelyeken bemutatják, hogy az adott projekt épp milyen fázisban
van, és meghívnak mindenkit, akinek akár csak a legapróbb része is van a
munkában. A vezérgondolat az, hogy bármilyen kis ember észrevehet valami olyat,
amire a legnagyobb ember nem gondolt. Mindenki mindenkivel beszél, és mindenki
mindenkiről tud. Ha a takarítók találnak két elhagyott anyacsavart, leállítják
a következő startot, amíg ki nem derül, hogy honnét hiányzik. A takarítók
viszont csak akkor mernek szólni róla, ha tényleg oda figyelünk rájuk és
komolyan vesszük őket.
7. Elismeri a jó munkát
Mindenki
szereti, ha díjazzák az erőfeszítéseit, ennek köszönhetően még lelkesebben
folytatja munkáját. A jó vezető mindig pozitív visszajelzést ad, ha elégedett a
teljesítménnyel. Ez megnyilvánulhat pénzjutalom vagy különféle bónuszok
formájában, de a kollégák már azt is igen nagyra értékelik, ha a főnöknek van
néhány jó szava a munkájukkal kapcsolatban.
Mert meggyőződésem, hogy elsősorban embereket
vezetünk, közösségeket irányítunk. És, ha az emberek „jól működnek”, akkor
működik jól a szervezet, akkor működik jól az intézmény. Az emberek pedig akkor
működnek jól, ha kiegyensúlyozottak, magabiztosak, harmonikus közegben
dolgozhatnak, ahol elismerik a munkájukat.
8. A jó főnök őszinte
A sunyi,
kamuzó, kiszámíthatatlan vezető szétzilálja a szervezetet, amelynek az élén
áll. Akkor is őszintének, egyenesnek kell lenni, ha az igazság netán fájdalmas.
Az adott szó mindig betartandó. A bizalom elvesztése a vállalkozás bukásához
vezethet.
Ahogy már a problémamegoldással kapcsolatban is
írtam, ma már kizárólag az őszinte nyílt, játszmák nélküli kommunikációban
hiszek. Ez persze néha fáj. De ez az egyetlen út számomra, s persze, ha egy
csapat vagyunk, ha közösség vagyunk, akkor csak az őszinte, nyílt kommunikáció
tarthat össze bennünket hosszú távon is.
9. Lendülettel, de kiegyensúlyozottan
A kiváló
vezetők élnek-halnak a cégért, de azért tudják, hol a határ. A munka nem mehet
a magánélet rovására, meg kell teremteni az egészséges egyensúlyt. A főnök is
ember, akinek remélhetőleg boldog és szenvedélyes élete van a szakmai
tevékenysége mellett, és ezt tudatosítania kell magában a munkatársakkal
kapcsolatban is. Csak olyan mértékű elköteleződést szabad elvárni a
kollégáktól, ami lehetővé teszi, hogy a „gyáron” kívül is bármilyen téren ki
tudjanak teljesedni. A jó példával pedig a főnöknek kell elöl járnia.
Ezt most ki kellene emelnem, nagyobb betűmérettel,
megvastagítva, bekeretezve mindannyiunk számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése