Dr. Tratnyek Magdolna: A vezetés tudomány és művészet I.

A Nemzetközi Együttműködés az Iskolavezetésért című projekt, melyben Magyarországon kívül Ausztria, Csehország, Szlovákia és Szlovénia is részt vett, azt tűzte ki célul, hogy azonosítsák, mi a közös az iskolavezetői feladatokban és az azokkal való megküzdésben Kelet-Európa szerte. A projekt eredményei szerint az iskolavezetés egyszerre tudomány és művészet is.

A kidolgozott kompetenciarendszer közvetlenül nem alkalmazható, a kutatók véleménye szerint is inkább a további gondolkodás elősegítésének és a gyakorlati bevezetés alapozásának tekinthető. Számos kritika is megfogalmazódott a keretrendszerrel kapcsolatban, középpontba állítva azt a kérdést, hogy vajon egy személy birtokolhat-e az elvárt szinten ilyen szerteágazó kompetenciarendszert.

A kompetenciaterületek részletes kifejtésére is sor került, melynek során a tudás, készség/képesség és attitűd hármasában bontották ki az egyes területeket. A következőkben a projekt által publikált tanulmányból emeljük ki az öt kompetenciaterületet.

A kidolgozott kompetencia-keretrendszer szerint a vezetőnek az alábbi területeken kell helyt állnia:

A tanítás és tanulás operatív és stratégiai irányítása

Az iskola alapvető célja a tanulás és tanítás. Az igazgató szerepe, hogy támogató tanulási környezetet hozzon létre, és biztosítsa azt, hogy az iskola forrásait erre a célra használják fel. Az iskola minden tagjának hatékony irányítása és menedzselése, valamint a tanulószervezet kialakítása, fenntartása és fejlesztése az iskolavezető mint irányító szakember elsődleges feladatai közé tartozik.

A változás operatív és stratégiai irányítása

A jövőkép kialakítása, a megvalósítására irányuló stratégiaalkotás és a szervezet küldetésének tisztázása az igazgató szerepének és munkájának kulcselemei. Az iskolavezető eredményességének lényegi eleme az is, hogy a jövőképhez vezető úton mind magának, mind pedig munkatársainak képes legyen szűkebb és tágabb célokat kijelölni. Ehhez az igazgatónak tisztában kell lennie a változás folyamatával, és azzal, hogy miképp tudja kezelni a változás útjába álló ellenállást. Az igazgatónak létre kell hoznia nyomon követő, áttekintő, értékelő rendszereket, majd ezek alkalmazásában aktívan részt kell vennie. Az iskolavezetőnek tudnia kell reagálni a belső és külső értékelés (önértékelés és iskolaértékelés) eredményeire. Tudnia kell, hogy miképp kezelje az összetettséget és a káoszt.

Alapvető elvárás iskolavezetőktől, hogy folyamatosan tájékozódjanak és tájékoztatást adjanak az új oktatási trendekről, szakpolitikai változásokról, amelyek érintik a hétköznapi gyakorlatot is. Azért, hogy az irányokat, célokat meghatározza és fenntarthatóan működtesse a szervezetet, fel kell térképeznie a környezeti és a fenntarthatósági tényezőket (például elemző eszközök alkalmazásával).

Az iskolavezetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy beazonosítsák azokat a területeket, amelyek fejleszthetők az iskolában. Biztosítaniuk kell haladást a közösen kitűzött irányok felé, miközben egy átlátható tanulási kultúrát alakítanak ki és tartanak fenn.

Önmaga vezetése és irányítása

Az iskolavezetőnek meg kell őriznie és fenn kell tartania a professzionális munkavégzés iránti motivációját. Tudatában kell lennie a szerepével járó etikai és erkölcsi aspektusoknak. A sikeres vezetők személyiségjegyeinek a megismerése segítheti az iskolavezetőket saját fejlődésükben.

Az iskolavezető hatékonyan kommunikál a különböző médiumokon keresztül. Olyan tulajdonságok, mint az optimizmus, felelősségvállalás, megbízhatóság, az elszámoltathatóság megértése, tényalapú döntéshozatali képesség, vállalkozókészség, eltökéltség, fogékonyság, következetesség a másokkal való munkában, önállóság, tudatosság, hitelesség, kreativitás, politikai tudatosság – mind a sikeres iskolavezetés lényeges elemei.

Önismeret és önértékelés, a saját erősségeik és a személyes és szakmai fejlesztendő területek ismerete, valamint a kritikus önreflexió képessége teszik lehetővé a vezetők számára a feladatok kiadásának és a vezetés megosztásának megfelelő kezelését. Az igazgatóknak tudniuk kell kezelni a bennük lévő feszültséget.

Mások operatív és stratégiai irányítása

Az igazgatónak tudnia kell, hogyan inspirálja a kollégáit magas teljesítmény elérésére (hogy a lehető legtöbbet fejlődjenek a kapott visszajelzések és az önreflexió segítségével), illetve, hogy milyen módon hasznosítsa az iskolai önértékelést. A humánerőforrás-fejlesztés és -management (kiválasztás, toborzás, betanítás és mentorálás, monitoring és értékelés) ismerete szintén nélkülözhetetlen a számára.

Ahhoz, hogy az iskola által kitűzött célokat elérje, tudnia kell, hogyan építsen és – a célok elérése érdekében – mozgósítson csapatokat. Mások menedzselése során magas szintű etikai és morális szempontokat kell figyelembe vennie. A társadalmi igazságosság ismerete és alkalmazása támogatja az iskolavezetőt személyes és szakmai kapcsolatainak kiépítésében. Az egyenlőség és esélyegyenlőség alapelveinek figyelembevételével kell cselekednie.

Kollégáival hatékonyan kell kommunikálnia, időben kell visszajelzést adnia, és képesnek kell lennie arra, hogy kezdeményezze és támogassa a párbeszédet és a jó gyakorlatok átadását.

Ahhoz, hogy növelje az iskola helyi közösség általi támogatottságát, hatékony partnerségeket kell megalapoznia és fenntartania, mert a helyi közösségben aktív iskolák több támogatást kapnak.

 Az igazgatónak tudnia és értenie kell, hogyan alakítson ki olyan körülményeket, melyekben a kollégáit érő stressz jelentősen csökkenthető. Tudnia kell, hogyan kezeljen konfliktushelyzeteket, illetve, hogy ezek előfordulását hogyan csökkentse. Képesnek kell lennie feladatok delegálására, illetve tudnia kell, hogyan alkalmazza a megosztott vezetés koncepcióját.

Az intézmény operatív és stratégiai irányítása

Ahhoz, hogy az iskola vezetője hozzájáruljon az iskola céljainak eléréséhez, a következő kulcsfontosságú felelősségi köröket és szerepeket kell betöltenie: biztosítania kell, hogy az iskola üzemeltetése hatékonyan és eredményesen, az iskolavezető jogi hatáskörének megfelelően történjék, továbbá gondoskodnia kell az iskolához kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek hatékony és eredményes elvégzéséről.

Az igazgatónak hatékonyan kell beosztania a munkaidejét, és felügyelnie kell, hogy mások is hatékonyan végzik-e napi iskolai munkájukat.

Az iskola területe menedzselésének képessége (beleértve az épületeket és az azokat körülvevő földterületeket) az igazgató egyik kulcsfontosságú kompetenciája, annak érdekében, hogy az iskola hatékonyan működhessék. Az igazgatónak biztosítania kell az iskola céljainak elérése érdekében az iskola pénzügyeinek hatékony menedzselését, hatékony munkaerő-gazdálkodást kell folytatnia.

Hatékonyan kell menedzselnie a megbeszéléseket és az információáramlást. Az igazgatónak tudnia kell időbeosztása alapján feladatait priorizálni (és megtartani józan ítélőképességét). Tudnia kell létrehozni és fenntartani hatékony, gazdaságos és hatásos adminisztrációs rendszereket, valamint tudnia kell döntési jogköröket delegálni és feladatköröket elemezni. Elengedhetetlen, hogy az igazgató hatékonyan tudjon együttműködni külső partnerekkel, és képes legyen együtt dolgozni helyi, regionális rendszerekkel, a hatóságokkal és az oktatásért felelős minisztériummal.

Felhasznált irodalom

European Policy Networks on School Leadership 2013. The EPNoSL Briefing Notes School leadership policy development. http://www.schoolleadership.eu/portal

Key Data on Teachers and School Leaders in Europe 2013. Eurydice Report. European Press Release.

Révai, N., Kirkham, G. A. (szerk., 2013): The Art and Science of Leading a School – Central5: Central European view on competencies for school leaders. Tempus Közalapítvány, Budapest.